Hogyan vágjunk bele az öntözésbe?

A Bauer Hungária fő profilja az öntözés, így a továbbiakban beszélgessünk erről. Jelenleg a mezőgazdasági területeknek csekély részét öntözzük az országban, így hasznos lehet tudatosítani, mit kell ahhoz a gazdálkodóknak végiggondolni, ha ilyen beruházást szeretnének megvalósítani a földjeiken. Menjünk ezen végig!

A legfontosabb, hogy valamilyen vízkészlet álljon rendelkezésre, amire alapozva a gazdálkodónak nagy vonalakban ki kellene találnia, hogy milyen területen, milyen növénykultúrát szeretne öntözni, amiből kiindulva koncepciótervet készítünk. Ezt egy tervezővel közösen már át lehet alakítani egy elvi tervvé, hogy a Vízüggyel és egyéb hatóságokkal engedélyeztetni lehessen. Ha ez megtörtént, akkor következik a technológia véglegesítésének kérdése.

Mitől függ az alkalmazott technológia? Melyik kultúrában milyet érdemes választani?

Mivel mi csak esőszerű öntözéssel foglalkozunk, ez van a fókuszban. Ettől függetlenül, igényfelméréskor, ha valaki csepegtető öntözést szeretne, javaslatot teszünk, kihez forduljon. Aki viszont esőszerű öntözésben gondolkodik, nálunk a lehető legjobb helyen van. Tavalyi volt 30 éves a Bauer Hungária, maga a Bauer pedig 40 éve van jelen a magyar piacon a termékeivel. Ezen időszak alatt hatalmas tapasztalatot gyűjtöttünk.

Az esőszerű öntözés a szántóföldi növénytermesztésben ideális. Nem ez a leginkább víztakarékos technológia, mert magas a párolgási veszteség, de ezt lehet érdemben csökkenteni. A szórófej magasságának állíthatóságával, javul a hatékonyság és megfelelő vízborítottságot tudunk elérni. Egyébként kertészeti kultúrákban is jó eredményeket tudunk elérni a technológiával.

Bár nem ez a leginkább talajkímélő megoldás, ám lehetővé teszi, hogy egyáltalán termelni lehessen bizonyos területein az országnak. Az Alföldön az aszály miatt 2022-ben szinte teljesen megsemmisült a termés, de 2024-ben is lehetett erre példákat találni, és várhatóan az idei nyár sem lesz az időjárás szempontjából sokkal kedvezőbb. Az ősszel és télen hullott csapadék mennyisége nem sok jóval kecsegtet. Mostanában néhol, ahol van rá lehetőség, már a repcét és a búzát is öntözik az Alföldön, még ha ez a profitot csökkenti is. A fókusz az öntözésben – ennek ellenére, természetesen a kukoricán van.

Egyre inkább el kell fogadni az a tényt, hogy az Alföldön öntözés nélkül nincs termelés.

Esőszerű öntözés

Hogyan alakul a megtérülés az esőszerű öntözés esetében?

Ha abból indulunk ki, hogy adott területen öntözés nélkül beszélhetünk-e egyáltalán terméshozamról, akkor az öntözés stratégiailag egy megtérülő beruházás.

Pénzügyileg viszont nagyon nehéz a megtérülés tervezése, mert sok a tőlünk független változó. Az öntözés munkaerő-, gép- és az energiaköltségével tudunk kalkulálni, akár hektárban is megadhatjuk. Ám, ha az egész termelési folyamatot nézzük, már összetettebb a kép, mert, például, a terményárak alakulása bizonytalan, és az utóbbi három évben láthattuk, milyen hektikusan változtak. Többéves búza- és kukoricakészletek ragadtak a raktárakba, mert senki nem akart ráfizetéssel értékesíteni.

Régebben egy öntözési projekt kapcsán egymillió forint per hektáros költséggel kalkuláltunk. Mostanra ez átlagosan két-három millió forintra nőtt, ami egy centeres, körforgós öntözési rendszer kialakítását öleli fel. De egy dobos öntözés, egy mozgatható mobilrendszerről ennél lényegesen olcsóbb.

A pályázati pénz viszont, nyilván, lerövidíti a megtérülést.

Más oldalról megközelítve a kérdést, a megtérülés függ az alkalmazott talajművelési technológiától is, mert a szántás vagy éppen a no-till befolyásolják a talaj vízkészletét, így a növény állapotát és magát a termést is.

Nem mindegy az öntözés időzítése sem. Nappal az esőszerű öntözés 60-70%-a is elpárologhat, míg éjszaka lényegesen kevesebb a veszteség.

Azt is látni kell, hogy egy automata rendszer egyszeri beruházási költsége sokkal magasabb, mint egy kézi vezérlésű öntözőrendszeré, viszont a működtetése lényegesen olcsóbb.

Mindezeket figyelembe véve, nagyon nehéz megbecsülni a megtérülési időt. Vannak gazdák, aki szerint ez 2-3 év, a gyakorlottabbak 3-5 évet mondanak, de van egy réteg, aki szerint ez 5-8 évre tehető. Én azt mondom, hogy ne erre, hanem a termésbiztonságra helyezzük a hangsúlyt, és a tapasztalataim szerint a gazdálkodókat is ez vezérli.